Tudás és törődés

A bolhák kutyákon és macskákon élősködő 2-3 mm-es, oldalirányban lapított testű ízeltlábúak, igen erős ugrólábakkal. Csak a kifejlett alakjuk szív vért. Viszont, a vért meglehetősen rosszul hasznosítják, így méretükhöz képest igen nagy mennyiséget kell elfogyasztaniuk. Ürülékük ezért rosszul emésztett vérből áll, mely megfelelő táplálékforrás a különféle fejlődési alakjaik számára.

A bolhák fejlődése

A nőstény bolhák a vérszívás után tojásokat raknak, melyek körülbelül 0,5 mm nagyságúak, tehát szabad szemmel nem láthatóak. Egy nőstény bolha akár napi 50 petét is rakhat. Ezek a tojások a kutya szőrzetéből lehullnak a földre, ahol megfelelő körülményeket találva 14-28 nap alatt kifejlődik belőlük a lárva. A lárvák nagysága körülbelül 2- 5 mm. A lárvák az állatok környezetében fejlődnek, jellemzően a sötét, nyirkos helyeken (azaz a szőnyegpadló vagy a pokróc szálai között, a parketta réseiben, repedésekben, stb). A lárvák egy idő után bebábozódnak, és a bábból 5-10 nap alatt kikel a kifejlett bolha. A kikeléshez megfelelő inger szükséges, ami jelzi a báb számára, hogy a gazdaállat a közelben van. Ez az inger lehet hő, szén-dioxid koncentráció növekedése vagy fizikai nyomás. Ez azért fontos, mivel, míg a bábok akár hónapokon át életben maradhatnak, a kifejlett bolha csak néhány napig élhet túl a gazdaállat jelenléte nélkül. Emellett a bábok ellenállóak a legtöbb különféle bolhairtó készítménnyel szemben is. A kifejlett bolhák, a lárvákkal ellentétben keresik a fényes területeket, a talaj felszínén tartózkodnak, hogy minél könnyebben megtalálják a gazdaállatot. Átlagos körülmények között a felnőtt bolha három hétig él, és ez alatt naponta kb. 40 tojást rak. Mindezek alapján jó, ha tudjuk, hogy a „bolhatársadalom” mindössze 5%-a (!) az, ami az állatokon tartózkodik, a maradék 95% a környezetében, azaz a mi környezetünkben él!

Hogyan fertőződhet meg bolhával a kutyánk?

• egy másik, fertőzött állattal való találkozás során átugrálnak rá a bolhák
• olyan helyen, ahol korábban fertőzött állat járt, ő lesz az inger a bábok kikeléséhez
• ragályfogó tárgyakkal akár a gazda is haza tudja őket hurcolni bárhonnan, még az sem kell, hogy a kutya kitegye a lábát a lakásból
• vadállatok ( pl. sünök), macskák is behozhatják a kertbe

Mi bajt okozhatnak a bolhák?

Régi felfogás szerint a bolhák a kutyák, macskák „természetes velejárói”, nem kell velük törődni! Azonban ezek az apró élőlények elég nagy kárt is tudnak okozni. Először is csípésük kellemetlen, az állat hevesen vakarózik, rágja magát. Az arra érzékeny kutyáknál a bolhák nyála allergiás reakciót vált ki, ami extrém viszketésben és vakaródzásban nyilvánul meg. A kutya néhány óra alatt véresre vakarhatja-rághatja magát, elsősorban a faroktő tájékán. Itt, az így legyengült, valamint a folyamatos rágással nedvesen tartott bőrön igen hamar másodlagos bakteriális fertőzés is kialakul. Mivel az allergiás reakciót akár már egy bolha csípése is kiválthatja, az erre érzékeny kutyák esetében különösen fontos odafigyelni a bolha ellenes kezelések rendszerességére! Mivel a bolhák vérszívó élősködők, a súlyos fokú bolhásság akár vérszegénységhez is vezethet. Erre elsősorban rossz körülmények között tartott, kistestű, fiatal kutyák esetén lehet számítani. Emellett a bolhák a kutyák emberre is veszélyes ún. uborkamagképű galandférgének (Dipylidium caninum) köztigazdái is! Ez az oka annak, hogyha a kutya bolhás, az állatorvos minden esetben ajánlja a bolhairtás mellett kedvence egyidejű féreghajtását is!

Hogyan kerülhető el a bolhásság?

Mivel a bolhák nem fajspecifikusak (ugyan van külön macskabolha, de szükség esetén az is csíp kutyát, és fordítva), így fontos, hogy az együtt tartott cicákat és kutyákat egyszerre kezeljük bolhaellenes szerrel. Ma már nagyon korszerű, egyszerűen használható készítmények vannak forgalomban, így az állatok hatékony kezelése nem okoz gondot. Ezeket a bolhaellenes szereket az állatorvos adhatja, vagy írhatja fel. Különösen fontos, hogy macskán ne alkalmazzuk kutya részére felírt vagy kapott bolhairtó szereket, mert ezek nagy része mérgező a cicákra nézve!!! Az állaton lévő bolhák elpusztítása mellett a környezet bolhamentessé tétele is igen fontos lépése a külső élősködők elpusztításának.

Milyen készítményekkel kezelhetjük az állatokat?

Hogy az adott esetben milyen és melyik bolhairtó szert a legcélszerűbb választani, arról kérje ki állatorvosa tanácsát! Ez függhet az érintett állatok fajától, számától, korától, méretétől, tartási módjától, stb.

Sajnos az utóbbi időben kedvenceink – úgy a kutyák, mint a macskák – körében is egyre nő a túlsúlyos, ill. elhízott, kövér egyedek száma. Az elhízás rontja az állatok életminőségét, és rövidítheti élettartamukat. Az elhízás oka és következménye is lehet egyes betegségeknek.

Mi az elhízás leggyakoribb oka?

Leggyakrabban azonban nem betegségek állnak a túlsúly hátterében, hanem a szükségesnél nagyobb kalória bevitel, és a mozgáshiány. Hajlamosító tényező lehet egy-egy fajtajelleg (pl. cocker spániel, labrador, tacskó, beagle), az ivartalanítás, a nem (általában szukáknál gyakoribb), valamint a lakásban tartott életmód. Azonban ezek közül önmagában egyetlen egy sem okolható a kutya alakjáért! A leggyakoribb ok maga a tulajdonos, azaz mi magunk! A mozgásszegény életmód, a nassolás-nassoltatás, a maradékok napközbeni etetése az állattal. Számtalanszor hallja az ember, hogy „de hát az én kutyám csak pár szem száraztápot kap, mégis hízik”! Ha összeszámolnánk a napközben lehulló falatkákat, észrevennénk, hogy abból akár egy egész napi adag is összejöhet! Különösen kistestű kutyáknál veszélyes ez, hisz egy-egy jutalomfalat, egy karika virsli, egy falat sajt, arányaiban nekik sokkal nagyobb mennyiség, mintha mi bekapunk egy-egy falatot.

Honnan tudom, hogy elhízott a kutyám?

Őnáluk ez nem határozható meg olyan egyszerűen, mondjuk egy marmagassághoz tartozó súllyal. A kondíció megállapításához több szempontot is figyelembe kell venni:

• a bordák tapinthatóságának mértékét, ha végighúzzuk kezünket a mellkas felett
• felülről nézve látható-e a kutya dereka, horpasza
• oldalnézetből látható-e a kutya dereka, hasa mennyire felhúzott, vagy lecsüngő
• farktő körüli csontok tapinthatósága, zsírral való fedettsége

Ezen szempontok alapján a kutyák 5 csoportba sorolhatók: nagyon sovány – sovány – ideális kondíciójú – túlsúlyos – kórosan elhízott. Ennek megítélését érdemes kívülállóra, esetleg szakemberre bízni, hisz a tulajdonos mindig kicsit elfogult saját kedvencével kapcsolatban!

Milyen következményei lehetnek az elhízásnak?

A túlsúlyos, ill. elhízott kutyák mozgáskedve csökken, nehezebben is mozognak, lépcsőznek, sokkal hamarabb fáradnak ki, kezdenek el lihegni, mint megfelelő kondícióban lévő társaik. Az elhízás fokozottan terheli az ízületeket, a gerincet, a szívet és a vérkeringés szerveit, a légzőszerveket, valamint hajlamosít a cukorbetegségre is. Nem beszélve az elhízott állatok nagyobb altatási kockázatáról!

Mit tehetünk, ha kutyánk túlsúlyos, vagy elhízott?

Ebben az esetben fokozottan érvényes, hogy könnyebb a bajt megelőzni, mint utána orvosolni! Ha azonban már az állat túllépte az ideális kondíciót, valamit tenni kell! Kisebb fokú túlsúly esetében elegendő lehet a gazdi, ill. a család szemléletváltása. A mozgás növelése (ami gyakran nekünk magunknak sem árt meg), és az elfogyasztott táplálékmennyiség kontrollálása, ill. csökkentése. Sokszor, ha a család összeadja, hogy mindenki „csak” mennyit adott napközben a kutyának, már meg is van a túlsúly oka. Tehát a mozgás mennyiségének növelése mellett mindenképp szüntessük meg a „nasikat”! Nagyobb fokú túlsúly esetére, mikor mindez már nem elegendő, már nagyon sokféle diétás gyógytáp van forgalomban, amelyek megfelelő összetételük révén alkalmasak a fogyasztásra, mindamellett, hogy az állat számára biztosítják a létfontosságú tápanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat. Mivel a kórós elhízás hátterében – mint már az elején említettük-, állhatnak bizonyos betegségek is (pl. pajzsmirigy alulműködés, cukorbetegség, mellékvesekéreg túlműködés), egy drasztikus fogyókúrába kezdés előtt mindenképp szükséges konzultálni állatorvossal, hogy ezeket a lehetőségeket kizárhassuk, ill. fennállásuk esetén gyógykezelhessük!

A cica fajtájának kiválasztása nem egészen ugyanaz a történet, mint kutyavásárlás előtt választani a bernáthegyi, vizsla vagy a csivava között. Csak az egyéni ízlés és szimpátia dönthet! A rossz választás egyik következménye lehet, hogy nem alakul ki kötődés az állat és gazdája között, a cicus pedig menhelyen végezheti. Ennek esélyét minimálisra csökkenthetjük, sőt ki is zárhatjuk, ha a vásárlás előtt minden részletet alaposan átgondolunk.

Hosszú vagy rövid szőr?

A választást alapvetően befolyásolja, hogy milyen gyakran kell a macskát fésülni. Hosszabb szőrű állatot magától értetődően többször kell kezelésbe venni, több odafigyelést és gondoskodást igényel. Emellett hosszabb a vedlési időszak, így többet kell takarítanunk. A hosszú szőrű cicusok több szőrt is nyelnek le, miközben mosakodnak. Emiatt többször, gyakrabban szükséges, hogy friss füvet legelhessenek, vagy szőroldó tápot kapjanak. A rövid szőrű cicák szőrének rendben tartása nem igényel különösebb időráfordítást, de hetente illik legalább egyszer átfésülni, a filcesedést a hónok alatt és a hajlatokban ellenőrizni. Fontos, hogy a rövid szőrű macskáknak is kell füvet enniük és szőrgombócot hányniuk. Szőre hosszától függetlenül minden macska vedlik, de a rövidebb szőr jobban rátapad a kárpithuzatra és a ruhákra, míg a hosszabb szőrt könnyebb eltávolítani, feltakarítani.

Cica kint, vagy bent?

A hosszabb szőrű macskák nem igazán kinti cicáknak valók. A nagy bunda ugyanis rengeteg koszt és piszkot szed össze, nagyon hamar gubancolódik, filcesedik. A hosszú szőrű macskák kevésbé praktikus bundájuk miatt amúgy sem annyira életrevalóak, mint rövid szőrű társaik. Viszont hozzá kell tenni, hogy a hosszabb szőr takarítása (bolyhos, piheszerű szőrcsomók) néha sokkal egyszerűbb, mint a rövid szálak kitakarítása. A rövid szőrű cica inkább alkalmas a „kétlakiságra”, de a megfelelő oltások és a védekezés (a paraziták ellen) esetükben is elengedhetetlen.

Törzskönyvvel vagy a nélkül?

A törzskönyvezett állatok, így a macskaválasztásnál is előny, hogy előre kiszámítható, megjósolható a kifejlett, felnőtt állat mérete, külseje és vérmérséklete, valamint nagy biztonsággal tudunk az életvitelünknek megfelelő mozgásigényű és temperamentumú egyedet választani, figyelembe véve további egyéb fontos tényezőket is. A törzskönyv nélküli állat előnye, hogy könnyen és kedvező áron beszerezhető. A legtöbb macskatulajdonos manapság már ivartalaníttatja jószágát (egyes felmérések szerint az ivartalanítási növekvő trendet mutat), így az ingyen elvihető kismacskákat kínáló hirdetések száma csökken. Amennyiben nem ragaszkodunk törzskönyvezett cicához a menhelyeken és állatmentő szervezeteknél is széles a választék.

Kölyök vagy felnőtt macska?

Jóllehet egy kölyökmacskát pillanatok alatt megkedvelünk, sokkal több törődést, gondozást igényelnek, mint a felnőtt állatok. Vannak, akiknek meggyőződésük, hogy fontos a korai kötődés kialakítása az állattal, mások tökéletesen megelégszenek azzal, ha új kedvencüknek már csak a kiforrott, felnőttes tulajdonságait, jellemvonásait ismerik meg. Persze még azt is fontos tudni, hogy:

• mit, mennyit és hányszor esznek, isznak
• mikor kell oltásokat kapjon
• hol alszanak
• hogyan viselkednek
• hogyan kell velük bánni
• hogyan kell szobatisztaságra szoktatni
• kell-e neki játék

De ezekre a kérdésekre könnyen megtalálod a választ, vagy kérdezd meg az általad kiválasztott állatorvost.

Sajnos még mind a mai napig rengeteg tévhit él az emberekben az ivartalanítással kapcsolatban, melyek sajnos sokakat elriasztanak attól, hogy nem tenyésztésre szánt kedvenceiken elvégeztessék. Ezért most összeszedtük a legfontosabb érveket, melyek a nem kívánt szaporulat megelőzésére vonatkozó emberi felelősségünkön túl, az ivartalanítás mellet szólnak.

Az ivartalanítás előnyei kankutyák / kandúrok számára

• időben végzett ivartalanítás esetén (még mielőtt az állatban szokásként rögzül) megszüntethető az állandó csavargás, szökdösés, ezáltal lényegesen csökkenthető az esélye annak, hogy kedvencünket, mikor épp se hall, se lát a szerelemtől, autó üsse el
• csökkennek az egymással való verekedésekből származó, illetve a dühös szuka kutya, ill. lánymacska tulajdonosok által okozott sérülések
• csökken a fajtatársakkal illetve családtagokkal, gazdákkal szembeni agresszió
• macskák esetében megszüntethető a területjelölésből eredő vizeletspriccelés
• megelőzhetőek az időskori, illetve már fiatal kanokban is a tüzelési időszakban rendszeresen visszatérő prosztata problémák (prosztata megnagyobbodása, mely vizelési-, székletürítési nehézségekhez vezet; prosztatadaganatok)
• megelőzhetők a herék daganatos elváltozásai, illetve a végbél körüli tesztoszteronfüggő daganatok kialakulása
• macskák esetében jelentősen csökken számos, verekedés útján is terjedő betegséggel való fertőződés kockázata (leukózis, „macska AIDS”, … )
• és természetesen csökkenthető a nem kívánt szaporulat, ezáltal a kóbor, ill. útszélén kirakott, elütött állatok száma

Az ivartalanítás előnyei nőstény kutyák / macskák számára

Nőstény állatok esetében a felesleges utódok elkerülése, és a kan kutyák által okozott kellemetlenségek mellett, szintén egyéb előnyei is vannak az ivartalanításnak:

• a minél korábban végzett ivartalanításnak jelentős szerepe van a későbbi petefészek-, emlő-, és méhdaganatok kialakulásának megelőzésében
• megelőzhető a gennyes méhgyulladás kialakulása, mely kezeletlenül az állat életébe kerülhet, végső terápiája pedig legtöbb esetben szintén az ivartalanítás, csak sokkal kedvezőtlenebb körülmények között

Gyakori tévhitek az ivartalanítással kapcsolatban

Elhízik az állat. Az ivartalanítás utáni elhízás nem törvényszerű! Leginkább az állat által felvett táplálékmennyiségtől (mely a tulajdonos által befolyásolható), és az állat aktivitásától függ (mely kicsit több mozgással, játékkal, sétával szintén befolyásolható). Ha addig állandóan csatangoló kedvencünk inkább otthonülő lett, vagy a táplálék mennyiségét kell csökkentenünk, vagy valamilyen alacsonyabb energiatartalmú diétás tápra áttérnünk, vagy nekünk kell biztosítanunk számára az elegendő mozgást. Megváltozik a barátunk. Az "ivartalanítás" nem változtatja meg sem az állat személyiségét, sem játékosságát, vidámságát, intelligenciáját. Egyszer muszáj pároztatni őket, mert megőrülnek. Az állatoknak (sem a kanoknak, sem a nőstényeknek) nincs szükségük arra, hogy egyszer párosodjanak, ill. kölykezzenek. A fiatalkori ivartalanításnak nincs hatása az állat fejlődésére!

Fontos kérdés, hogy milyen fajta legyen? Őszintén gondolják végig hol élnek, és mit várnak el a kutyától. Házőrző lesz? Vannak gyerekek? Kinn lesz a helye? Vagy csak a lakásban? Mennyi időt tudnak majd rászánni? Ha keveset, mi lesz az állat dolga napközben, amíg nincs otthon senki? Legyenek őszinték magukkal, hogy öröm, és ne csalódás forrása legyen a kutyatartás. Ha nem ragaszkodnak fajtatiszta kutyához, de kölyköt szeretnének, akkor érdemes körülnézni a menhelyen, sok kölyökállat is vár befogadóra! Fajtatiszta társaiknak jó esélyük van gondos gazdira, adjon egy esélyt a keverékeknek is! A menhelyi gondozók tanácsot tudnak adni a választásban. És ugyanolyan kedvesek, okosak, jó társak lesznek ők is egy jó tulajdonos mellett. Ha kiválasztottuk a tenyésztőt és az almot, ne elsőre válasszunk kutyust, érdemes a kölyköket többször meglátogatni és megfigyelni. Ha választottunk, 8-9 hetesen érdemes elhoznunk. Kérjük el az oltási könyvét, kérdezzük meg van-e valami fontos tudnivaló róla (korábbi betegség, oltási reakció, stb.), esetleg kérjünk kölcsön egy ottani rongydarabot vagy játékot, hogy átsegítse a kölyköt az első napok nehézségein egy otthoni illatú tárgy. Fontos megkérdezni milyen eleséget kapott addig, hogy az első pár napban mi is ugyanazt tudjuk adni. Ha hirtelen váltunk eleséget, egész biztosan hasmenés lesz a vége. 3-4 nap alatt fokozatosan válthatunk majd másik tápra. Legalább 2-3 nap, míg az éjszakai sírdogálást, nyöszörgést abbahagyja. Legyünk vele türelmesek, hisz nem érti szegény hol az anyja, az alomtársak… Ebben az időszakban semmiképpen nem érdemes oltani, leghamarabb hazahozatal után 3 nappal. Nem szabad a kölyköket közterületen letenni a második kombinált oltás utáni 7-10. napig. Utcai cipőnkkel se hagyjuk játszani, ne nyalogassa azt, mivel mi magunk, a cipőnk talpán vihetünk be a kölykökre veszélyes kórokozókat. Zárt magánterületen, ahol csak ismert, oltott és egészséges állatok mozognak, természetesen el lehet engedni, sőt, a korai szocializációhoz a más kutyákkal való kapcsolat igen fontos. A nevelésben az első naptól legyünk következetesek, pl. ha valahová később nem szabad bemenni, az a szoktatás elejétől legyen tilos. A szilárd szabályok biztonságot adnak. És mindenben a sok pozitív megerősítés!

A hőség mindenkit megvisel, embert, állatot egyaránt. Írunk róla, a médiában is folyamatosan említik, de inkább többször hívjuk fel rá a figyelmet, mint olyan dolog miatt adódjon nagyobb gond, amit kis odafigyeléssel elkerülhetünk! A kutyák és a macskák az emberrel ellentétben bőrükön keresztül csak igen csekély mértékben képesek hőt leadni. A meleg ellen ők lihegéssel próbálnak védekezni. Ha tartós a meleg, vagy magas a páratartalom, a hőszabályzó mechanizmusuk csődöt mondhat. Ilyenkor a testhőmérsékletük igen magasra, akár 43 ⁰C-ra is felemelkedhet, hőguta alakul ki. Ez az extrém magas testhőmérséklet már szervi károsodásokat is okozhat.

Mire figyeljünk oda, hogy a hőguta kialakulását elkerüljük?

• soha ne hagyjunk állatot meleg légtérben – pl. gépkocsiban- bezárva!
• biztosítsunk számukra megfelelő árnyékot egész nap, bármilyen napállás idejére!
• mindig álljon rendelkezésükre elegendő friss ivóvíz!
• biztosítsuk a szőrzet megfelelő szellőzését (fésüléssel, nyírással)!
• ne végezzünk velük tartósan munkát tűző napon (vadászat, kiképzés, futtatás, sétáltatás)!
• az idős, beteg állatokra fokozattan figyeljünk oda!

Ha mégis bekövetkezett a baj!

Az állatok ilyenkor kezdetben egyre erőteljesebben lihegnek, majd levertté válnak, figyelmük tompul, testhőmérsékletük emelkedik. Súlyosabb esetekben sokkos állapotba kerülnek, görcsök jelentkezhetnek, és komatózus állapot alakulhat ki. Ezek hátterében a megemelkedett testhőmérséklet okozta agyödéma áll, mely hosszabb ideje fennálló esetekben visszafordíthatatlan agykárosodáshoz és az állat elhullásához vezet.

Mit tegyünk?

Fontos, hogy minél előbb elkezdjük az állat testhőmérsékletének normalizálását! Enyhébb esetekben hűvös, szellős helyen való pihentetés, itatás, hidegvizes törülközővel való borogatás, permetezés segíthet. Súlyosabb esetekben állatorvosi segítségre van szükség, hogy az állat életét megmenthessük! Addig is azonban, míg elérünk az orvoshoz, mindenképp kezdjük meg az állat testhőmérsékletének – az előbb felsorolt lehetőségekkel való – csökkentését! Semmiképp ne locsoljuk hideg vízzel! A hírtelen hideg víz a bőrerek összehúzódását okozza, ami tovább csökkenti a hőleadást!

Amelyik állat kint tölti a telet, mindenképp rendelkezzen egy megfelelő házzal, ahova a téli hideg időben, a szél és a csapadék ellen menekülhet.

Milyen legyen a kutyaház?

Mindenképp hőszigetelt! Így az állat saját teste melegével be tudja „fűteni” magának a téli hideg időben. Az ajtaja akkora legyen, amin az állat, magát esetleg kicsit lehúzva, befér. De semmiképp ne legyen a ház teljes szélességében, mert akkor nem véd megfelelően a hideg és a szél ellen! Célszerű a bejáratot nem középre, hanem szélre illeszteni, szintén amiatt, hogy az állat jobban el tudjon bújni a szél és a hideg elől. Ha nem tépi le, a bejáratra szereljünk valami „ajtót” pl. pokrócból vagy rongyból. Ha a ház teteje és az oldalai egy kicsit túlnyúlnak a bejáraton, az plusz szélfogóként szolgál. A ház belseje akkora legyen, amiben az állat kényelmesen, felállva, meg tud fordulni. De sokkal nagyobb se legyen, mert akkor megint csak nem tudja kellően bemelegíteni magának. Ha már megvan a megfelelő ház, akkor azt jó bőven béleljük ki rongyokkal, pokrócokkal, vagy szalmával, amibe az állat be tudja vackolni magát. A kutyaházat olyan helyre tegyük, ahonnan az állat jól belátja a kertet, a bejárat körüli részt, mert ha nem így helyezzük el, jó eséllyel nem is fogja használni azt. Különösen jó szolgálatot tehet téli hideg időben egy kutya-/ ill. macskaajtó, melynek segítségével megnyílhat kedvencünk számára egy melegebb helyiség (pl. kazán, garázs, pince, …) anélkül, hogy azt állandóan nyitva kéne tartanunk.

Ivóvíz

A fagyok, a téli hideg beálltával fokozottan figyeljünk oda az állatok vizére! Naponta többször is ellenőrizzük és cseréljük, hogy fogyasztható állapotban legyen. Ha van olyan helyiség, ahova az állat be tud menni, és kicsit melegebb van benne, célszerű a vizes tálat is oda áthelyezni.

Táplálék

A téli hideg időt kint töltő állatok táplálékának energiatartalmát növelhetjük, kondíciójukat kicsit növelhetjük. Persze ügyelve arra, hogy ne hizlaljuk el őket! A száraztápot fogyasztóknak is jól eshet, ha eledelüket valami kis meleg folyadékkal leöntjük, vagy ha úgy nem szeretik, akkor kínálunk nekik mellé. Különösen, ha napközben nem vagyunk otthon, és nem tudjuk folyamatosan biztosítani számukra az ivóvizet. A téli hónapokban se feledkezzünk meg a mozgásról! Különösen, ha a hideg miatt kedvencünk több időt tölt a házában vagy a szobában pihenve. Gyakori téli probléma azonban a só okozta kimaródás a talpakon. Ha olyan helyen járunk sétálni, ahol sózzák az utakat, akkor séta után mindenképp tisztítsuk le az állat lábát, hogy megelőzzük a gondokat. A téli ünnepek tartogatta veszélyekről már írtunk, azért röviden, néhány szóban mégis tennénk róluk említést. Ügyeljünk rá, hogy az ünnepi menüből, és az édességekből mit és mennyit juttatunk az asztal alá! Nehogy pont jó szándékból okozzunk kedvencünknek gyomorrontást, gyomormegterhelést, bélgyulladást, esetleg szorulást. Időben gondoljunk a szilveszteri durrogtatásokra is, és ha tudjuk, hogy kutyánk fél tőle, nyugodtan kérjünk tanácsot, és tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket, amivel számára elviselhetőbbé tehetjük, illetve megakadályozhatjuk, hogy esetleg ijedtében szélnek eredjen.