December veszélyei…

December az ajándékozás hónapja

–        Állatfajtól függően ez akár 10-15 éves elköteleződéssel járhat! Tudunk-e vállalni ekkora elkötelezettséget? Ha esetleg elutazunk, magunkkal tudjuk-e vinni, vagy meg tudjuk-e oldani, hogy ez idő alatt is legyen, aki gondját viseli? Valószínűleg a gyermekek ilyenkor mindent megígérnek, de ha két hónap múlva netán alábbhagy a lelkesedésük, akkor is lesz-e, aki elvégzi helyettük az állat körüli teendőket?

–        Tudjuk-e vállalni az állattal járó költségeket? Ez messze nem merült ki abban, hogy az állatot beszereztük! Meg kell vennünk a hozzá szükséges felszereléseket, etetnünk kell, ha beteg gyógyíttatnunk kell, állatfajtól függően oltatnunk kell! És ha egyszer ő is megöregszik, és sok-sok éven át hű társunk volt és szolgált minket, annyi talán akkor is jár majd neki, hogy az első korából adódó probléma esetén se váljunk meg tőle!

–        Nem utolsó sorban pedig, számoltunk-e azzal, hogy épp tél van, és még lesz is egy darabig? Felkészültünk-e rá megfelelő feltételekkel, hogy már most kint tartsuk (ha hosszabb távon oda tervezzük), vagy eleinte bent lesz? Akkor viszont ezt megszokva tavasszal majd csak igen nehezen tudjuk kiszoktatni a kertbe. Nem is beszélve a szobatisztaságról (pontosabban hiányáról)! Nem érdemesebb-e inkább a jobb időt, pl. Húsvét környékét megvárni. Bár kiskutya esetén akár kedvező is lehet az időpont, mert így mire jön az enyhébb idő, túl lesz minden kölyökkori oltáson, és bátran vihetjük utcára, ill. kutyaközösségbe!

–        A másik nagy veszély a már meglévő kedvencekre leselkedik. Hajlamosak vagyunk ilyenkor a rengeteg ünnepi finomságból (ami valljuk be őszintén, sokszor már rajtunk is kifog), nekik is bőven juttatni! Aztán jön a gyomormegterhelés, gyomorrontás, bélgyulladás, hányás, hasmenés, vagy épp szorulás. Nehéz ellenállni a jó illatokat érző és könyörgő szemmel néző kedvencünknek, de az ő érdeke is, hogy tudjunk ellenállni, és ha már elég, nemet mondani! Valamint érdemes figyelni a karácsonyfa alsóbb ágain lévő szaloncukrokra! Ezek elérhetők lehetnek számukra, hogy elcsenjék, és gyakran papírostul, esetleg akasztóstul is titokban elfogyasszák! Nem ritkán közben akár a fát is magukra döntve!

–        A harmadik nagy veszélyt a szilveszter jelenti. A lárma, a trombiták és a petárdák. Időben gondoljunk erre is! Nem tud-e az állat ijedtében kiszökni? Mert aztán ha menekül és se hall se lát félelmében, igen messzire is el tud kóborolni! Az erre hajlamosakat célszerű el nem veszíthető megjelöléssel (microchip) ellátni. Ez biztosítja, hogy bármerre is csavargott, meg tudjanak találni minket, és a lehető legrövidebb idő alatt és legkisebb megrázkódtatás árán haza tudják juttatni.  Ha pedig tudjuk, hogy ez sem elég, vagy kedvencünk annyira félős, kérjünk még időben tanácsot, hogy miféle módszerrel, vagy szükség esetén nyugtatóval tudjuk számára elviselhetővé tenni ezt az éjszakát (pláne, ha még a Gazdi sincs otthon)!